Hatalmas külső, hatalmas szív, ilyen az ír farkaskutya
Ha valaki már találkozott ír farkaskutyával, pontosan tudja, mire utal a cím. A legfélelmetesebb az egészben az, hogy impozáns mérete ellenére akkor még újdonsült ismerősünk jámborabb volt, mint a husky kutyánk – ami elismerésre méltó. Különös igaz? A középkori Írországban ezeket a kutyákat farkas-és medvevadászatokon vetették be, manapság már csak családi kutyaként találkozhatunk vele. Nem csoda, hiszen az egyik kedvenc helye a lakásban a puha kanapén, a gazdi mellett van. Hajlamosak megfeledkezni arról, hogy ők a világ legnagyobb termetű kutyái közé tartoznak. Tehát az ír farkaskutya rendkívül családközpontú és ragaszkodó. Ez az oka annak is, hogy mérete ellenére esélytelen, hogy csak kinti kutyaként tartsuk őket. Egyszerűen annyira igénylik az ember közelségét, hogy hosszútávon a kutya egészsége mehet rá arra, ha el van különítve. Cserébe viszont készek bármikor megvédeni a családtagokat, akár barátokkal szemben is. Nagyon érzékenyek a testbeszédre, éberek, s rögtön megérzik a rossz szándékot. Ennek ellenére alkalmatlanok őrzővédő kutyának. Szerencsére megjelenésük elég ahhoz, hogy elrettentse az illetéktelen behatolókat.
Nem csak méreteivel tűnik ki az átlagból, hanem múltjával is. Az egyik legrégebbi kutyafajtáról van szó, amely valószínűleg arab területekről származik. Már az ókori Egyiptomban is tartottak hasonló kaliberű kutyákat, de igazán a középkori ír lakosság körében ugrott meg a népszerűségük. Az, hogy az ír farkas még ma is létezik és elismert fajta, a skót George Grahamnak köszönhető. Graham keresztezte azt a megmaradt kevés példányt a skót szarvasagárral, a német doggal, az orosz agárral és más fajtákkal. A British Kennel Club az 1870-es években ismerte el hivatalosan a fajtát.
Az ír farkaskutya megjelenése
Termetéről már sok szó esett fentebb, hiszen ez az egyik legjellegzetesebb benne. De ezen kívül is sok fajtajellemzővel rendelkezik az ír farkas. Ilyen durva, drótszerű szőre, amely lehet fehér, szürke, fekete, őzbarna, vörös vagy esetleg foltos. Hivatalosan elfogadják a skót szarvasagárnál előforduló színvariációkat is, de a fentebb felsoroltak a gyakoribbak. Termete ellenére fürge és karcsú, izomzata szálkás, mellkasa mély. Rózsafülei kicsikék és hátul helyezkednek el a koponyán. Sajnos, ahogy a legtöbb nagytestű kutyafajta esetében lenni szokott, az ír farkaskutya is hajlamos a betegségekre, s viszonylag rövid életű. A várható életkor 6-7 évre tehető. Nagyon ritka, hogy egy-egy példány megérje a 10 éves kort. Ez mind a felelőtlen tenyésztés eredménye, amit ma már tudatosan kerülnek a kennelek. Az egészség vált az egyik legfőbb szemponttá.
Az ír farkaskutya egészsége
Jellemzőek rájuk a csont-és üzleti problémák, szívbetegség, gyomorcsavarodás, epilepszia és a csontrák is. Természetesen ez nem érint minden példányt, ezért is fontos, melyik tenyésztőtől vásárolunk. Az előfordulás kockázata azonban a többi fajtához képest magasabb. Türelmes és tűrőképesség olyan mértékű, hogy betegség esetén sokszor későn derül ki, hogy baj van. Nem szabad arra hagyatkozni, hogy majd a kutya jelzi, ha baj van.
Szép ír farkaskutya, jó ír farkaskutya
Az ír farkaskutya bizony hatalmas mozgásigénnyel rendelkezik, hiába vezet minket félre állandó belső nyugalmas. Az évszázadok során sem tudta kinőni vadászkutya mivoltát, ezért rendszeresen kell futtatni. S bár alapvetően, ha jó nevelésben részesült, engedelmes, a séták során könnyedén felülkerekedhet rajta vadászösztöne. Aki egy kicsit ért a kutyaneveléshez és kedvencével kellő következetességgel, szeretettel és türelemmel bánik vele, annak a gazdinak hihetetlen hűséggel és örömmel hálálja meg az idejét. A következetes nevelés kicsi korától kezdve megkönnyíti majd az együttélést és a későbbi közös időt. Már csak azért is fontos időben elkezdeni a tanítást, mert nem fog vakon engedelmeskedni nekünk, s bizony még a legjobban nevelt példányoknál is előfordul bizonyos fokú önfejűség.
Az ápolása viszont rendkívül egyszerű. Hetente egyszer kétszer érdemes átfésülni, havonta megfürdetni, ha szükségesnek látjuk. A tisztálkodás azért is fontos, mert ilyenkor lehetőségünk van a kutyát tüzetesebben szemügyre venni. A szőr szerkezete és szerkezetében található elváltozások beszédesek az egészégügyi állapotát illetően.