Cikkek

Kövesse asztro-híreinket a blogunkon!
Olvasd hetente frissülő cikkeinket!

A jósnő segítségével megtaláltam a kislányomat

A jósnő segítségével megtaláltam a kislányomat

Dátum: 20.03.2012

Hétfőn reggel találkoztam Brigi barátnőmmel, aki hétvégén jósnő tanácsadáson volt. Két órán keresztül hallgattam, hogy milyen jó ez a jósnő, mennyi mindent megmondott a múltjáról, a jelenéről és jövőjéről. 

A jósnők és ehhez hasonló látok, jövendőmondók iránt mindig is szkeptikus voltam. Hétfőn reggel találkoztam Brigi barátnőmmel, aki hétvégén jósnő tanácsadáson volt. Két órán keresztül hallgattam, hogy milyen jó ez a jósnő, mennyi mindent megmondott a múltjáról, a jelenéről és jövőjéről.

Én szkeptikus voltam, tehát értésére adtam, hogy szerintem jól átverték, és ő ezért még pénzt is fizetett.

Persze, hogy tudta, hogy szingli vagy, hiszen gyűrűt nem viselsz, és az arcodra van írva, hogy mennyire szeretnél, naná, hogy tudta hogy nincs gyereked, ha lenne, nem viselnél lelógó éles ékszereket”. Egy óra fejmosás után már hajlott arra, hogy igazat adjon nekem, és bevallotta, valóban tévedett a jós, igaz csak egyszer. „Kérdeztem őt rólad  – mondta  –  Azt kértem, mondjon valamit a jelenedről, nem akartam a múltadban illetve a jövődben turkálni. Azt mondta két gyereked van, van egy 18 éves kislányod és egy 5 éves fiad. Mondtam neki, hogy csak kisfiad van, de nem nagyon akarta nekem elhinni. Végül úgy magyarázta ki magát, hogy a kislány nem él veled, de közel hozzád, ugyanabban a városban.”

Miközben ezeket mondta, talán nem vette észre, hogy elsápadtam és az ájulás környékezett. Honnan tudta ez a jósnő a legféltettebb titkom? Hogyan láthatta, hogy 18 évvel ezelőtt életet adtam egy kislánynak?

Két lehetőségem volt. Az egyik, hogy nevetve azt mondom, na látod, hogy  összevissza beszél,  a másik meg, hogy most azonnal vigyél el engem ehhez a jósnőhöz.

A második lehetőséget választottam. Pár óra múlva már ott ültem a jósnő hangulatos lakásában és kérdeztem. Hol van az én kislányom? A jósnő pedig válaszolt. A kislányod egy városban él veled, és abba az iskolába jár ahova te jártál mikor kisgyerek voltál. Tudja, hogy őt örökbe fogadták, és egyáltalán nem haragszik rád. Másnap összeszedtem minden lelkierőm és elmentem az iskolába. Csak remélni tudtam, hogy azt a nevet adták neki, amit annak idején bemondtam a szülészeten, mielőtt aláírtam a papírokat, hogy lemondok róla. Tizenöt éves voltam akkor. Az apám megtiltotta, hogy felneveljem a gyereket, azt mondta, ha megtartom, akkor fel is út – le is út, mehetek amerre a szemem lát, de otthon nem maradhatok. Hát sokáig nem is maradtam, mert ezek után nem bírtam többet a közelében lenni. Alig érettségiztem, máris kiköltöztem otthonról. Azóta próbálom elfelejteni, hogy szültem egy gyereket. A férjem tudott róla, de sosem emlegette hiszen tisztában volt vele, mennyire fáj ez nekem. Azt sem tudtam merre van, hol él az én kislányom. Akkor azt rebesgették, hogy külföldre kerül.

És tizennyolc évre rá, hogy életet adtam neki,  ott álltam az iskolakapuban, idegesen gyűrögettem a kabátom ujját, és vártam. Arra gondoltam biztosan felismerem, majd ránézek, és tudni fogom.

Nem így történt. Már minden gyerek hazament, és én még mindig ott álltam, néztem a kaput, és vártam. Két óra rendíthetetlen várakozás után odacammogott hozzám a portás. Egy nagydarab, jóindulatú, fehérbajszos ember, és megkérdezte, kit várok. Erre csak annyit mondtam, egy végzős kislányt, a neve Virág.

Szőke, kék szemű? – kérdezte. Azt hiszem – mondtam. Akkor ő lesz az. Hegedűórán van, jövő héten fellépésük lesz. Hegedül? Kérdeztem. Nagyon szépen, mondta a portás, külföldi ösztöndíjat kapott, úgyhogy, miután leérettségizett, irány a nagyvilág. Összeszorult  a szívem.  És akkor a portás rámutatott egy lányra. Többen jöttek, elhaladtak mellettünk. Megráztam a fejem. Nem, nem ő az- mondtam. Tulajdonképpen nem tudtam mit tehetnék, mit mondjak neki? Hogyan mondjam el neki? Elmondhatom-e neki egyáltalán?

Kétségek között mentem haza. Másnap ismét elmentem a  jósnőhöz. Azt mondta nyugodjak meg, ha találkozni szeretnék vele, akkor ne az iskolába menjek, hanem a kedvenc kávézójába. Általában ott ücsörög napközben, és ott tanul. A jósnő azt tanácsolta, menjek csak oda, és ne aggódjak minden megoldódik.

Így hát elmentem. Bementem, leültem, és kértem egy kávét, két cukorral, nagyon kevés tejjel, egy csepp vaníliás cukorral és félig hidegen kértem. A mellettem ülő asztalnál valaki felnevetett és azt mondta – én is pont így iszom a kávét –  Ránéztem. A szőke lány volt az iskolából. Zavarba jöttem. Tíz perc múlva már mindenről beszéltünk. Elmondta, attól fél hogy terhes. Én meg azt mondtam neki, ha tényleg babát vár, akkor tartsa meg, és ne adja oda senkinek, mert egész életében bánni fogja. Elmeséltem neki az én történetemet. Két hét múlva már tudta, hogy a lányom, és az idén együtt nyaralunk Olaszországban. A férjem, a kisfiam és a lányom, Virág, akiről azt hittem soha többé nem látom. Azóta rendszeresen járok ahhoz a legjobb jósnőhoz aki visszaadta őt nekem. Virágot is elvittem hozzá. Hálás vagyok neki, és bár nem értem, hogyan lehet, honnan látja a jövőt, most már tudom, hogy vannak különleges képességű emberek,és ezek az emberek, annak dacára, hogy a félvilág nevet rajtuk, fáradhatatlanul és lelkiismeretesen végzik a munkájukat: embereken segítenek.

 

Utoljára módosítva: 2013.12.12.

A felhasználók hozzászólásai (4)

Péter a 19.09.2014

Szeretném megkérdezni a jósnőnek a nevét és elérhetőségét, aki ebben a történetben szerepelt. Köszönöm.

    Asztro Show a 20.09.2014

    Kedves Aranka!
    Xalen jósnő, melléke: 453. Átok és rontás vizsgálattal is foglalkozik .
    Hívja most! 0690633991 (485 Ft/perc)

Vivien a 19.11.2013

……..sok van………….

    Asztro Show a 20.09.2014

    Kedves Vivien!
    Kérdéseivel forduljon bizalommal Ágnes jósnőhöz, melléke: 313. Átok és rontás vizsgálattal foglalkozik, legjobb tisztánlátónk.
    Hívja most! 0690633991 (485 Ft/perc)

Hagyj hozzászólást

*